Az előző leckében megvizsgáltuk, hogyan működik a digitális médiatér: milyen szerepe van az algoritmusoknak, a szűrőbuborékoknak, a visszhangkamráknak, valamint annak, hogy miért terjednek gyorsabban az érzelmekre építő tartalmak, mint a tényszerű információk. Láttuk, hogy az online információk értékelése nem csupán technikai kérdés, hanem összetett gondolkodási folyamat, amelyet a környezetünk és a közösségi média működése is befolyásol.
A 2. modulban a figyelmünket most a „belső tényezők” felé fordítjuk: hogyan működik az emberi gondolkodás, és miért fordul elő, hogy intelligens, tájékozott emberek is elhisznek félrevezető információkat.
A modul első részében megismerkedünk a legfontosabb kognitív torzításokkal (például a megerősítési torzítással, a csoporthatással vagy a túlzott magabiztosság jelenségével), amelyek gyakran észrevétlenül befolyásolják azt, hogy mit tartunk hitelesnek, és mit osztunk meg másokkal. Ezek a torzítások nem „hibák”, hanem az emberi agy természetes működésének részei – viszont tudatosítással és gyakorlással jelentősen csökkenthető a hatásuk.
A modul második felében konkrét, azonnal alkalmazható jó gyakorlatokat mutatunk be, amelyek segítik a tényellenőrzés tanítását különböző korosztályokban. A célunk, hogy a pedagógusok ne csupán fogalmakat ismerjenek meg, hanem olyan eszköztárat kapjanak, amelyet a mindennapi tanítási gyakorlatban is könnyen beépíthetnek – akár osztályfőnöki órán, akár tantárgyi keretek között.
Érvelés – hogyan épül fel egy gondolatmenet?
Az érvelés célja, hogy egy állítást alátámasszunk, vagyis megmutassuk, hogy egy következtetés miért elfogadható. A klasszikus logikai gondolkodás alapját Arisztotelész szillogizmusai adják, amelyek két fő elemből állnak: - premisszák (kiinduló tételek): azok az állítások, amelyekre az érvelés épül, - konklúzió (következtetés): az a végső állítás, amelyhez az érvelés elvezet.
A jó érveléshez két feltételnek kell teljesülnie:
A premisszák legyenek igazak (vagy legalábbis ellenőrizhetőek, bizonyíthatóak).
A következtetés legyen érvényes, vagyis logikusan következzen a premisszákból.
Ez azt jelenti, hogy még ha egy állítás logikusan fel is van építve, akkor sem biztos, hogy igaz, ha a kiinduló információk hamisak. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a premisszák igazak, de a következtetés mégsem következik belőlük.
A kritikai gondolkodás egyik alapja tehát az, hogy megkérdezzük: - mit állítanak a premisszák? - valóban ezt bizonyítja a következtetés? - lehet-e a konklúzió igaz, ha a premisszák hamisak?
Érvelési hibák – amikor az érvelés nem a tényekre épül
Az internetes vitákban és közösségi médiában gyakran találkozunk olyan érvelésekkel, amelyek elsőre meggyőzőnek tűnnek, de logikailag hibásak. Ezeket nevezzük érvelési hibáknak.
Az érvelési hibák különösen veszélyesek, mert érzelmileg hatnak, gyorsan terjednek, és gyakran nem is vesszük észre, hogy manipulálnak bennünket, s gyakran még a kognitív torzitásainkra is hatnak.
FONTOS FOGALMAK Kognitív torzítás (Cognitive Bias) A kognitív torzítás az emberi gondolkodás olyan rendszeres „rövidítése” vagy mintázata, amely miatt az emberek az információkat személyes szűrőkön keresztül értelmezik, és ez gyakran nem teljesen racionális ítéletekhez vagy döntésekhez vezet.
Egyszerűbben:
A kognitív torzítás olyan mentális automatizmus, amely gyorsítja a gondolkodást, de néha félrevezet.
Logikai hiba / érvelési hiba (Logical Fallacy) A logikai hiba olyan gondolkodási vagy érvelési hiba, amelyben egy érv elsőre meggyőzőnek tűnik, de valójában hibás logikára, félrevezető kapcsolatokra vagy téves feltételezésekre épül.
Egyszerűbben:
Olyan „trükkös” érvelés, ami jól hangzik, de nem bizonyít semmit.
Kognitív torzítások - érvelési hibák: ismerkedjünk meg párral!
Kognitív torzítások – példamondatokkal 1. Megerősítési torzítás (Confirmation Bias)
„Csak azokat a híreket olvasom el, amelyek alátámasztják, hogy igazam van.” 2. Dunning–Kruger-hatás (Dunning–Kruger Effect)
„Nem kell erről tanulni, egy videóból mindent megértettem, többet tudok, mint a szakértők.” 3. Saját csoport előnyben részesítése / Csoportelfogultság (Ingroup Favoritism)
„A mi csapatunk biztosan jól döntött, mert mi mindig okosabban gondolkodunk, mint a többiek.” 4. Csoportgondolkodás (Groupthink)
„Senki nem mondta, hogy ez rossz ötlet, úgyhogy biztos jó lesz.” 5. Visszacsapó-hatás (Backfire Effect)
„Minél több bizonyítékot hozol, annál inkább érzem, hogy csak rám akarsz erőltetni valamit, és még jobban hiszek az eredeti véleményemben.”
Érvelési hibák / logikai hibák – példamondatokkal 1. Érzelmi érvelés (Appeal to Emotion)
„Ezt el kell hinni, mert annyira felháborító, hogy biztos igaz!” 2. Csordaszellem / Tömegre hivatkozás (Bandwagon)
„Ha ennyien megosztották, akkor nem lehet kamu.” 3. Természetességre hivatkozás (Appeal to Nature)
„Ez biztos jobb, mert teljesen természetes, és a természet csak jót adhat.” 4. Tekintélyre hivatkozás (Appeal to Authority)
„Egy híres influencer is ezt mondta, tehát biztosan igaz.” 5. Középutas érvelés (Middle Ground)
„Az egyik azt mondja, hogy ez teljesen veszélyes, a másik azt, hogy teljesen ártalmatlan, akkor biztos a kettő között van az igazság.” 6. Személyeskedés / Személyhez kötött érvelés (Ad Hominem)
„Mit beszélsz te erről, hiszen te még sosem dolgoztál ilyen területen.” 7. Fekete-fehér gondolkodás (Black-and-White Thinking / False Dichotomy)
„Vagy támogatod ezt, vagy téged ez egyáltalán nem érdekel.” 8. Szalmabáb érvelés (Strawman)
„Azt mondod, hogy legyen több ellenőrzés? Akkor biztos azt akarod, hogy mindent betiltsanak.” 9. „Az igazság relatív” érvelés (relativizálás)
„Nem létezik objektív igazság, mindenkinek megvan a saját valósága.” 10. Alátámasztó érvek privilegizálása / Cherry-picking
„Itt van három példa, ami bizonyítja, hogy ez működik, úgyhogy teljesen mindegy, hogy másoknál nem vált be.” 11. Hivatkozás a tradícióra (Appeal to Tradition)
„Régen is így csinálták, tehát ez a helyes megoldás.”
(elérhető itt: https://a.te.ervelesi.hibad.hu)
Igaz vagy hamis?
A visszacsapás-hatás (backfire effect) miatt néha még jobban ragaszkodunk egy véleményhez, ha ellentmondanak nekünk.
Hamis
Igaz
Kognitív torzítások - érvelési hibák: ismerkedjünk meg párral!
Kognitív torzítások – példamondatokkal 1. Megerősítési torzítás (Confirmation Bias)
„Csak azokat a híreket olvasom el, amelyek alátámasztják, hogy igazam van.” 2. Dunning–Kruger-hatás (Dunning–Kruger Effect)
„Nem kell erről tanulni, egy videóból mindent megértettem, többet tudok, mint a szakértők.” 3. Saját csoport előnyben részesítése / Csoportelfogultság (Ingroup Favoritism)
„A mi csapatunk biztosan jól döntött, mert mi mindig okosabban gondolkodunk, mint a többiek.” 4. Csoportgondolkodás (Groupthink)
„Senki nem mondta, hogy ez rossz ötlet, úgyhogy biztos jó lesz.” 5. Visszacsapó-hatás (Backfire Effect)
„Minél több bizonyítékot hozol, annál inkább érzem, hogy csak rám akarsz erőltetni valamit, és még jobban hiszek az eredeti véleményemben.”
Érvelési hibák / logikai hibák – példamondatokkal 1. Érzelmi érvelés (Appeal to Emotion)
„Ezt el kell hinni, mert annyira felháborító, hogy biztos igaz!” 2. Csordaszellem / Tömegre hivatkozás (Bandwagon)
„Ha ennyien megosztották, akkor nem lehet kamu.” 3. Természetességre hivatkozás (Appeal to Nature)
„Ez biztos jobb, mert teljesen természetes, és a természet csak jót adhat.” 4. Tekintélyre hivatkozás (Appeal to Authority)
„Egy híres influencer is ezt mondta, tehát biztosan igaz.” 5. Középutas érvelés (Middle Ground)
„Az egyik azt mondja, hogy ez teljesen veszélyes, a másik azt, hogy teljesen ártalmatlan, akkor biztos a kettő között van az igazság.” 6. Személyeskedés / Személyhez kötött érvelés (Ad Hominem)
„Mit beszélsz te erről, hiszen te még sosem dolgoztál ilyen területen.” 7. Fekete-fehér gondolkodás (Black-and-White Thinking / False Dichotomy)
„Vagy támogatod ezt, vagy téged ez egyáltalán nem érdekel.” 8. Szalmabáb érvelés (Strawman)
„Azt mondod, hogy legyen több ellenőrzés? Akkor biztos azt akarod, hogy mindent betiltsanak.” 9. „Az igazság relatív” érvelés (relativizálás)
„Nem létezik objektív igazság, mindenkinek megvan a saját valósága.” 10. Alátámasztó érvek privilegizálása / Cherry-picking
„Itt van három példa, ami bizonyítja, hogy ez működik, úgyhogy teljesen mindegy, hogy másoknál nem vált be.” 11. Hivatkozás a tradícióra (Appeal to Tradition)
„Régen is így csinálták, tehát ez a helyes megoldás.”
(elérhető itt: https://a.te.ervelesi.hibad.hu)
Igaz vagy hamis?
A fekete-fehér gondolkodás figyelembe veszi a köztes lehetőségeket is.
Hamis
Igaz
Kognitív torzítások - érvelési hibák: ismerkedjünk meg párral!
Kognitív torzítások – példamondatokkal 1. Megerősítési torzítás (Confirmation Bias)
„Csak azokat a híreket olvasom el, amelyek alátámasztják, hogy igazam van.” 2. Dunning–Kruger-hatás (Dunning–Kruger Effect)
„Nem kell erről tanulni, egy videóból mindent megértettem, többet tudok, mint a szakértők.” 3. Saját csoport előnyben részesítése / Csoportelfogultság (Ingroup Favoritism)
„A mi csapatunk biztosan jól döntött, mert mi mindig okosabban gondolkodunk, mint a többiek.” 4. Csoportgondolkodás (Groupthink)
„Senki nem mondta, hogy ez rossz ötlet, úgyhogy biztos jó lesz.” 5. Visszacsapó-hatás (Backfire Effect)
„Minél több bizonyítékot hozol, annál inkább érzem, hogy csak rám akarsz erőltetni valamit, és még jobban hiszek az eredeti véleményemben.”
Érvelési hibák / logikai hibák – példamondatokkal 1. Érzelmi érvelés (Appeal to Emotion)
„Ezt el kell hinni, mert annyira felháborító, hogy biztos igaz!” 2. Csordaszellem / Tömegre hivatkozás (Bandwagon)
„Ha ennyien megosztották, akkor nem lehet kamu.” 3. Természetességre hivatkozás (Appeal to Nature)
„Ez biztos jobb, mert teljesen természetes, és a természet csak jót adhat.” 4. Tekintélyre hivatkozás (Appeal to Authority)
„Egy híres influencer is ezt mondta, tehát biztosan igaz.” 5. Középutas érvelés (Middle Ground)
„Az egyik azt mondja, hogy ez teljesen veszélyes, a másik azt, hogy teljesen ártalmatlan, akkor biztos a kettő között van az igazság.” 6. Személyeskedés / Személyhez kötött érvelés (Ad Hominem)
„Mit beszélsz te erről, hiszen te még sosem dolgoztál ilyen területen.” 7. Fekete-fehér gondolkodás (Black-and-White Thinking / False Dichotomy)
„Vagy támogatod ezt, vagy téged ez egyáltalán nem érdekel.” 8. Szalmabáb érvelés (Strawman)
„Azt mondod, hogy legyen több ellenőrzés? Akkor biztos azt akarod, hogy mindent betiltsanak.” 9. „Az igazság relatív” érvelés (relativizálás)
„Nem létezik objektív igazság, mindenkinek megvan a saját valósága.” 10. Alátámasztó érvek privilegizálása / Cherry-picking
„Itt van három példa, ami bizonyítja, hogy ez működik, úgyhogy teljesen mindegy, hogy másoknál nem vált be.” 11. Hivatkozás a tradícióra (Appeal to Tradition)
„Régen is így csinálták, tehát ez a helyes megoldás.”
(elérhető itt: https://a.te.ervelesi.hibad.hu)
Igaz vagy hamis?
A bandwagon érvelés azt jelenti, hogy valamit azért tartunk igaznak, mert sokan hisznek benne.
Hamis
Igaz
Kognitív torzítások - érvelési hibák: ismerkedjünk meg párral!
Kognitív torzítások – példamondatokkal 1. Megerősítési torzítás (Confirmation Bias)
„Csak azokat a híreket olvasom el, amelyek alátámasztják, hogy igazam van.” 2. Dunning–Kruger-hatás (Dunning–Kruger Effect)
„Nem kell erről tanulni, egy videóból mindent megértettem, többet tudok, mint a szakértők.” 3. Saját csoport előnyben részesítése / Csoportelfogultság (Ingroup Favoritism)
„A mi csapatunk biztosan jól döntött, mert mi mindig okosabban gondolkodunk, mint a többiek.” 4. Csoportgondolkodás (Groupthink)
„Senki nem mondta, hogy ez rossz ötlet, úgyhogy biztos jó lesz.” 5. Visszacsapó-hatás (Backfire Effect)
„Minél több bizonyítékot hozol, annál inkább érzem, hogy csak rám akarsz erőltetni valamit, és még jobban hiszek az eredeti véleményemben.”
Érvelési hibák / logikai hibák – példamondatokkal 1. Érzelmi érvelés (Appeal to Emotion)
„Ezt el kell hinni, mert annyira felháborító, hogy biztos igaz!” 2. Csordaszellem / Tömegre hivatkozás (Bandwagon)
„Ha ennyien megosztották, akkor nem lehet kamu.” 3. Természetességre hivatkozás (Appeal to Nature)
„Ez biztos jobb, mert teljesen természetes, és a természet csak jót adhat.” 4. Tekintélyre hivatkozás (Appeal to Authority)
„Egy híres influencer is ezt mondta, tehát biztosan igaz.” 5. Középutas érvelés (Middle Ground)
„Az egyik azt mondja, hogy ez teljesen veszélyes, a másik azt, hogy teljesen ártalmatlan, akkor biztos a kettő között van az igazság.” 6. Személyeskedés / Személyhez kötött érvelés (Ad Hominem)
„Mit beszélsz te erről, hiszen te még sosem dolgoztál ilyen területen.” 7. Fekete-fehér gondolkodás (Black-and-White Thinking / False Dichotomy)
„Vagy támogatod ezt, vagy téged ez egyáltalán nem érdekel.” 8. Szalmabáb érvelés (Strawman)
„Azt mondod, hogy legyen több ellenőrzés? Akkor biztos azt akarod, hogy mindent betiltsanak.” 9. „Az igazság relatív” érvelés (relativizálás)
„Nem létezik objektív igazság, mindenkinek megvan a saját valósága.” 10. Alátámasztó érvek privilegizálása / Cherry-picking
„Itt van három példa, ami bizonyítja, hogy ez működik, úgyhogy teljesen mindegy, hogy másoknál nem vált be.” 11. Hivatkozás a tradícióra (Appeal to Tradition)
„Régen is így csinálták, tehát ez a helyes megoldás.”
(elérhető itt: https://a.te.ervelesi.hibad.hu)
Igaz vagy hamis?
A tekintélyre hivatkozás önmagában nem bizonyítja egy állítás igazságát.
Igaz
Hamis
Kognitív torzítások - érvelési hibák: ismerkedjünk meg párral!
Kognitív torzítások – példamondatokkal 1. Megerősítési torzítás (Confirmation Bias)
„Csak azokat a híreket olvasom el, amelyek alátámasztják, hogy igazam van.” 2. Dunning–Kruger-hatás (Dunning–Kruger Effect)
„Nem kell erről tanulni, egy videóból mindent megértettem, többet tudok, mint a szakértők.” 3. Saját csoport előnyben részesítése / Csoportelfogultság (Ingroup Favoritism)
„A mi csapatunk biztosan jól döntött, mert mi mindig okosabban gondolkodunk, mint a többiek.” 4. Csoportgondolkodás (Groupthink)
„Senki nem mondta, hogy ez rossz ötlet, úgyhogy biztos jó lesz.” 5. Visszacsapó-hatás (Backfire Effect)
„Minél több bizonyítékot hozol, annál inkább érzem, hogy csak rám akarsz erőltetni valamit, és még jobban hiszek az eredeti véleményemben.”
Érvelési hibák / logikai hibák – példamondatokkal 1. Érzelmi érvelés (Appeal to Emotion)
„Ezt el kell hinni, mert annyira felháborító, hogy biztos igaz!” 2. Csordaszellem / Tömegre hivatkozás (Bandwagon)
„Ha ennyien megosztották, akkor nem lehet kamu.” 3. Természetességre hivatkozás (Appeal to Nature)
„Ez biztos jobb, mert teljesen természetes, és a természet csak jót adhat.” 4. Tekintélyre hivatkozás (Appeal to Authority)
„Egy híres influencer is ezt mondta, tehát biztosan igaz.” 5. Középutas érvelés (Middle Ground)
„Az egyik azt mondja, hogy ez teljesen veszélyes, a másik azt, hogy teljesen ártalmatlan, akkor biztos a kettő között van az igazság.” 6. Személyeskedés / Személyhez kötött érvelés (Ad Hominem)
„Mit beszélsz te erről, hiszen te még sosem dolgoztál ilyen területen.” 7. Fekete-fehér gondolkodás (Black-and-White Thinking / False Dichotomy)
„Vagy támogatod ezt, vagy téged ez egyáltalán nem érdekel.” 8. Szalmabáb érvelés (Strawman)
„Azt mondod, hogy legyen több ellenőrzés? Akkor biztos azt akarod, hogy mindent betiltsanak.” 9. „Az igazság relatív” érvelés (relativizálás)
„Nem létezik objektív igazság, mindenkinek megvan a saját valósága.” 10. Alátámasztó érvek privilegizálása / Cherry-picking
„Itt van három példa, ami bizonyítja, hogy ez működik, úgyhogy teljesen mindegy, hogy másoknál nem vált be.” 11. Hivatkozás a tradícióra (Appeal to Tradition)
„Régen is így csinálták, tehát ez a helyes megoldás.”
(elérhető itt: https://a.te.ervelesi.hibad.hu)
Párosítsd a fogalmakat a meghatározásukkal!
Groupthink, csoportnyomás
Az állítást nem cáfoljuk, hanem a beszélőt támadjuk
Ad hominem, személyeskedés
Csak azokat az információkat fogadjuk el, amelyek igazolják a véleményünket
Appeal to emotion, érzelmekre hatás
A vitapartner érveinek kiforgatása, hogy könnyebb legyen támadni
Confirmation bias, megerősítési torzítás
Azért hiszünk el valamit, mert sokan hisznek benne
Appeal to authority, tekintélyre hivatkozás
A csoport egyetértése fontosabb, mint a kritika
Strawman, szalmabáb
Érzelmekkel próbál meggyőzni bizonyíték helyett
Backfire effect, visszacsapó hatás
Az ellenérvek hatására még jobban ragaszkodunk a saját hitünkhöz
Bandwagon, csordaszellem
Azért fogadunk el valamit, mert egy híres ember mondta
Kognitív torzítások - érvelési hibák: ismerkedjünk meg párral!
Kognitív torzítások – példamondatokkal 1. Megerősítési torzítás (Confirmation Bias)
„Csak azokat a híreket olvasom el, amelyek alátámasztják, hogy igazam van.” 2. Dunning–Kruger-hatás (Dunning–Kruger Effect)
„Nem kell erről tanulni, egy videóból mindent megértettem, többet tudok, mint a szakértők.” 3. Saját csoport előnyben részesítése / Csoportelfogultság (Ingroup Favoritism)
„A mi csapatunk biztosan jól döntött, mert mi mindig okosabban gondolkodunk, mint a többiek.” 4. Csoportgondolkodás (Groupthink)
„Senki nem mondta, hogy ez rossz ötlet, úgyhogy biztos jó lesz.” 5. Visszacsapó-hatás (Backfire Effect)
„Minél több bizonyítékot hozol, annál inkább érzem, hogy csak rám akarsz erőltetni valamit, és még jobban hiszek az eredeti véleményemben.”
Érvelési hibák / logikai hibák – példamondatokkal 1. Érzelmi érvelés (Appeal to Emotion)
„Ezt el kell hinni, mert annyira felháborító, hogy biztos igaz!” 2. Csordaszellem / Tömegre hivatkozás (Bandwagon)
„Ha ennyien megosztották, akkor nem lehet kamu.” 3. Természetességre hivatkozás (Appeal to Nature)
„Ez biztos jobb, mert teljesen természetes, és a természet csak jót adhat.” 4. Tekintélyre hivatkozás (Appeal to Authority)
„Egy híres influencer is ezt mondta, tehát biztosan igaz.” 5. Középutas érvelés (Middle Ground)
„Az egyik azt mondja, hogy ez teljesen veszélyes, a másik azt, hogy teljesen ártalmatlan, akkor biztos a kettő között van az igazság.” 6. Személyeskedés / Személyhez kötött érvelés (Ad Hominem)
„Mit beszélsz te erről, hiszen te még sosem dolgoztál ilyen területen.” 7. Fekete-fehér gondolkodás (Black-and-White Thinking / False Dichotomy)
„Vagy támogatod ezt, vagy téged ez egyáltalán nem érdekel.” 8. Szalmabáb érvelés (Strawman)
„Azt mondod, hogy legyen több ellenőrzés? Akkor biztos azt akarod, hogy mindent betiltsanak.” 9. „Az igazság relatív” érvelés (relativizálás)
„Nem létezik objektív igazság, mindenkinek megvan a saját valósága.” 10. Alátámasztó érvek privilegizálása / Cherry-picking
„Itt van három példa, ami bizonyítja, hogy ez működik, úgyhogy teljesen mindegy, hogy másoknál nem vált be.” 11. Hivatkozás a tradícióra (Appeal to Tradition)
„Régen is így csinálták, tehát ez a helyes megoldás.”
(elérhető itt: https://a.te.ervelesi.hibad.hu)
Melyik melyik?
Kognitív torzítás
Érvelési hiba
Megerősítési torzítás
Csoportgondolkodás
Dunning–Kruger-hatás
Tekintélyre hivatkozás
Érzelemre hatás
Ne etesd a trollt!
A közösségi médiában sokszor találkozunk olyan hozzászólásokkal vagy felhasználókkal, akik nem azért írnak, hogy beszélgessenek vagy érveljenek, hanem azért, hogy provokáljanak. Ezt nevezzük trollkodásnak.
A trollok célja gyakran: - figyelemfelkeltés, - vita generálása, - mások felidegesítése, - a beszélgetés szétzilálása, - közösségek megosztása.
A trollokkal való kommunikáció azért veszélyes, mert gyakran nem a logika alapján működik: nem érvekre reagálnak, hanem érzelmeket akarnak kiváltani.
A kritikai gondolkodás része az is, hogy felismerjük:
mikor nem érdemes vitába bonyolódni, mert a másik fél nem a megértésre törekszik.
Statisztikai érvelés – amikor a számok félrevezetnek
A statisztikai adatok nagyon erős meggyőző erővel bírnak, mert „objektívnek” tűnnek. Azonban a statisztikát is lehet rosszul használni vagy manipulálni.
A statisztikai érvelés korlátai közé tartozik:
Reprezentativitás Egy adat csak akkor megbízható, ha a vizsgált csoport valóban reprezentálja a teljes népességet.
Ha túl kicsi vagy túl speciális a minta, akkor a következtetés hibás lehet.
Semlegesség A statisztika nem mindig semleges: az is számít, ki készítette a kutatást, milyen célból, és hogyan válogatta ki az adatokat.
Következtetések hibái A statisztikai adat önmagában nem mindig mond el mindent.
Például az, hogy „a világon minden 5. ember kínai”, nem jelenti azt, hogy egy adott családban is így kell lennie.
A kritikai gondolkodás része, hogy felismerjük:
a statisztika nem hazudik, de félre lehet magyarázni, emellett az együttjárás nem mindig hordoz ok-okozati következményeket. Erre példa ez a honlap, ahol rengeteg véletlen együttjárást mutatnak meg statisztikai görbéken, az egyiknek azonban mégsincs hatása a másikra.
(Példa kép: hány Tom Hanks film jött ki, és hány gyógypedagógus van Georgia államban - bár a számok együttjárnak, ok-okozati viszony a két statisztika között nem figyelhető meg.)
Információ és internet – hogyan dönthetünk a hitelességről?
Az online térben rengeteg információ kering, és nem mindegyik megbízható. A tényellenőrzés egyik legfontosabb lépése ezért az, hogy megvizsgáljuk: - hány forrásra hivatkozik a tartalom, - mennyire függetlenek egymástól ezek a források, - válogat-e a szöveg önkényesen az információkból,
van-e benne eredeti (ellenőrizhető) tényadat, - érvényes-e az érvelése.
A digitális médiában sokszor előfordul, hogy egy szöveg úgy tűnik „tudományosnak”, hogy közben csak idézeteket, grafikonokat és hangzatos mondatokat használ, valódi ellenőrizhető forrás nélkül.
Ezért mindig fontos kérdés:
az információ tényleg bizonyítékokon alapul, vagy csak meggyőzően van előadva?
Hogyan reagálj tudatosan egy vitában?
Megállok és felismerem az érzelmi reakciómat
Ellenőrzöm, van-e ellenérv vagy más nézőpont
Megfogalmazom, mi az állítás
Megvizsgálom, van-e bizonyíték bárhol a helyzetben
Döntök
Megkeresem a forrást
Jó gyakorlat: Vox Pop – vitajáték kritikai gondolkodás fejlesztésére
A Vox Pop egy könnyen alkalmazható, játékos vitagyakorlat, amely segíti a tanulókat abban, hogy különböző álláspontokat megértsenek, érveket gyűjtsenek, és tudatosan reflektáljanak saját véleményük kialakulására.
A módszer lényege, hogy a résztvevők rövid, jól megfogalmazott állításokra reagálnak, majd a vita során érvekkel és ellenérvekkel próbálják alátámasztani álláspontjukat.
A gyakorlat különösen hatékony a kognitív torzítások és érvelési hibák felismerésének fejlesztésében, mivel a diákok saját élményen keresztül tapasztalják meg, hogyan hat rájuk a csoportnyomás, az érzelmi érvelés vagy a fekete-fehér gondolkodás. A pedagógus moderátori szerepben támogatja a vitát, és segít abban, hogy a tanulók a vita végén reflektáljanak arra is, hogy mely érvek voltak meggyőzőek, és milyen tényezők befolyásolták a döntéseiket.
A Vox Pop jól beilleszthető osztályfőnöki órába, társadalomismeretbe, etikába, történelembe vagy médiatudatossági foglalkozásokba, és különösen ajánlott 12 éves kor felett. A játék rövid idő alatt is működik, így akár egyetlen tanórán belül is megvalósítható. A játékot Demokratikus Ifjúságért Alapítvány hozta létre és gondozza is.
Jó gyakorlat: Kérdező közösség módszer
A kérdező közösség egy olyan pedagógiai módszer, amely a tanulók aktív részvételére, kérdezésére és reflektív gondolkodására épít. Különösen alkalmas a kritikai gondolkodás, a vitakultúra, az önismeret és a kooperáció fejlesztésére, miközben segít a tanulóknak abban, hogy felismerjék a problémákat, pontosítsák a fogalmakat, és érvekkel támasszák alá saját véleményüket.
A módszer a Lipman-féle „Philosophy for Children” programra épül, amely több mint negyven éve van jelen nemzetközi szinten. A beszélgetések filozófiai jellegűek abban az értelemben, hogy a tanulók önmagukról és a világról alkotott elképzeléseiket vizsgálják, miközben a tanár a szókratészi módszer alapján elsősorban facilitátori szerepben támogatja a gondolatok kibontását.
A foglalkozások alapja egy gondolatébresztő szöveg vagy médium (mese, történet, szakszöveg, filmrészlet, kép, újságcikk vagy akár egy osztálytermi esemény), amelyből a tanulók kérdéseket fogalmaznak meg. A kérdések összegyűjtése után közösen választják ki azt a témát, amelyet mélyebben szeretnének megvitatni. A beszélgetés során kiemelten fontos a demokratikus működés, a kulturált vita és az egymásra figyelés.
A módszer sikerének feltétele a biztonságos tanulási környezet: a csoport közösen alakít ki szabályokat (például egyszerre csak egy ember beszél, nincs kinevetés, nincs közbevágás, és a véleményeket indokolni kell). A tanár csak akkor irányítja a beszélgetést, amikor a csoport elakad, egyébként teret ad a tanulók gondolatmenetének és kérdésfelvetéseinek.
A kérdező közösség módszere különösen jól alkalmazható médiaismeret, tényellenőrzés és állampolgári nevelés területén, mert segíti a diákokat abban, hogy ne csak véleményt formáljanak, hanem képesek legyenek érveket keresni, állításokat pontosítani, és megkülönböztetni a tényeket a feltételezésektől.
Hogyan alkalmazható a kérdező közösség módszere tényellenőrzés (fact-checking) órán?
A kérdező közösség módszere különösen hatékony a tényellenőrzés tanításában, mert nem kész válaszokat ad, hanem a tanulók saját kérdésfeltevésére és gondolkodási útjára épít. A cél nem az, hogy a diákok „megtanulják, mi igaz”, hanem az, hogy képesek legyenek felismerni: mit kell megkérdőjelezni, hogyan lehet ellenőrizni, és milyen érvelési hibák vagy torzítások jelennek meg egy információban.
1) Indító anyag kiválasztása A beszélgetés kiindulópontja lehet: - egy rövid hír vagy poszt (pl. TikTok, Facebook, Instagram), - egy clickbait cím, - egy manipulált statisztika, - egy mém vagy képernyőkép, - egy ellentmondásos videórészlet.
Fontos, hogy az anyag ne legyen túl hosszú, és tartalmazzon olyan állításokat, amelyek vitára és kérdezésre ösztönöznek.
2) Ülésrend és szabályok A módszer hatékonyságát nagyban segíti a kör- vagy patkóalakú ülésrend, amelyben mindenki lát mindenkit. A tanulók közösen állapodnak meg alapvető szabályokban, például: - egyszerre csak egy ember beszél, - nem nevetjük ki a másikat, - kérdezni szabad és értékes, - a véleményt indokolni kell, - az érvelés során figyelünk egymásra.
3) Kérdésgyűjtés (a tanulók vezetésével) A tanár rövid gondolkodási idő után arra kéri a tanulókat, hogy fogalmazzanak meg kérdéseket az indító anyag kapcsán. A kérdéseket érdemes felírni (táblára vagy digitálisan), majd közösen kiválasztani azt a 1–2 kérdést, amelyet a csoport mélyebben megvitat.
A tényellenőrzés témájához különösen jó, ha a tanár bátorítja a diákokat arra, hogy ne csak „igen-nem” kérdéseket tegyenek fel, hanem nyitott, elemző kérdéseket.
4) Vita és gondolkodás facilitálása A beszélgetés során a tanár nem vitavezetőként „megmondja az igazat”, hanem facilitátorként segíti a gondolatmenetet. A tanár szerepe, hogy visszakérdezzen, pontosítson, és ráirányítsa a figyelmet a bizonyítékokra, forrásokra és érvelési hibákra.
A vita végére a tanulók nem feltétlenül jutnak egyetlen végső válaszra, de fejlődik a gondolkodásuk abban, hogyan érdemes egy online információt megközelíteni.
5) Lezárás: reflexió és tanulságok A beszélgetés végén a tanár rövid összegzést kér:
milyen kérdések voltak a legfontosabbak,
milyen érvelések hangzottak el,
milyen bizonyíték hiányzott,
és hogyan lehetne ténylegesen ellenőrizni az állításokat.
Ezután érdemes átvezetni a témát konkrét fact-checking eszközökhöz (laterális olvasás, forrásellenőrzés, keresés, statisztika értelmezés).
Jó gyakorlat: Televele Médiapedagógiai Műhely – médiaműveltség fejlesztése gyerekeknek és tanároknak
A Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület (televele.hu) egy magyar civil szervezet, amely a médiaműveltség és a kritikai médiatudatosság fejlesztését támogatja gyerekek, pedagógusok és szülők körében. Programjaik erőssége, hogy a médiatudatosságot nem elméleti szinten tanítják, hanem élményalapú, interaktív foglalkozásokon és digitális tananyagokon keresztül, amelyek segítik a diákokat az online tartalmak értelmezésében, a manipuláció felismerésében és a felelős médiahasználat kialakításában.
A Televele jó példát ad arra, hogyan lehet a médiapedagógiát gyakorlatias, játékos és korszerű módszerekkel beépíteni az iskolai oktatásba, akár tanórán, akár projektnapokon vagy osztályfőnöki foglalkozások keretében.
Jó gyakorlat: Tényellenőrző oldalak használata
A mai digitális térben a tényellenőrzés (fact-checking) alapvető készség: nem elég egyszer elolvasni egy hírt, meg kell tanulnunk gyorsan és megbízhatóan ellenőrizni az állításokat. Ebben óriási segítséget nyújtanak a független fact-checking oldalak, amelyek szakmai módszertannal vizsgálják az online terjedő híreket, állításokat és mémeket.
1. FactCheck.org Egyik legrégebbi és legismertebb angol nyelvű fact-checking portál, amely politikai és közéleti állításokat vizsgál meg forrásellenőrzéssel és egyértelmű, olvasható elemzésekkel.
2. FactCheckEU.info Európai szintű fact-checking projekt, amely az EU-val kapcsolatos állításokat vizsgálja. Kiemelten foglalkozik közösségi médiában terjedő félrevezető hírekkel és uniós intézményekkel kapcsolatos hamis állításokkal.
3. EUFactCheck.eu Egy másik európai fact-checking portál, amely szélesebb spektrumban vizsgál félrevezető híreket és tényhamisításokat a közösségi médiában, hírportálokon és politikai kommunikációban.
4. Faktabaari.fi Finn fact-checking oldal, amely közérthető módon elemez hazai és nemzetközi médiatartalmakat, beleértve politikai üzeneteket és közéleti hírhamisításokat is.
Hogyan használjuk ezeket az oldalakban rejlő tudást órán?
Gyors ellenőrzés gyakorlat: - Adj a diákoknak egy mai online állítást/posztot, és kérd meg őket, hogy először egy fact-checking oldalon nézzenek rá, majd hasonlítsák össze az eredményt az eredeti állítással. - Forráskritika: Készítsetek listát arról, milyen bizonyítékokat hoznak fel az oldalak, és mi alapján ítélik meg az állítás igazságtartalmát. - Önálló elemzés: Kérd meg a diákokat, hogy írják le, melyik oldalon hogyan magyarázzák el a helyzetet, és miért más egy adott állítás megítélése különböző kontextusokban.
Ezek az oldalak függetlenek és szakmai módszertant használnak, de még így is érdemes tudni: Van, ahol mi is tudunk álhíreket „gyártani” és tesztelni, például itt:https://www.worldgreynews.com/add-news
Ez a szórakoztató „szimulációs platform” nem arra való, hogy valóban félrevezető információkat terjesszünk, hanem hogy megértsük, milyen könnyű álhírek készíthetők, és így tudatosabban védekezzünk ellenük.
Jó gyakorlat: Deepfake-ellenőrzők használata
A deepfake olyan manipulált videó vagy hangfelvétel, amely mesterséges intelligencia segítségével hoz létre valósnak tűnő, de valójában hamis tartalmat. A deepfake-ek gyors terjedése komoly kihívást jelent a tényellenőrzésben, hiszen nemcsak szöveg, hanem kép és hang is könnyen manipulálható.
Szerencsére ma már léteznek deepfake-scanner eszközök, amelyek segítenek felismerni az ilyen manipulációkat. Egy példa erre a Deepware.ai (https://deepware.ai
), ahol feltölthetjük a gyanús videót vagy képet, és az eszköz különböző algoritmusokkal elemzi, hogy valós vagy manipulált tartalomról van-e szó.
Miért érdemes ezt gyakorolni? - Segít felismerni a vizuális manipuláció jeleit, nemcsak a szöveges hamisításokat. - Fejleszti a diákok digitális forráskritikáját és vizuális médiatudatosságát. - Rávilágít arra, hogy nem minden „valósnak tűnő” videó vagy hangfelvétel valóban megbízható.
Gyakorlati tipp Adj a diákoknak néhány gyanús videót vagy képet (biztonságos, oktatási célú mintákat), és kérd meg őket, hogy használják a deepfake scanner-eket az ellenőrzéshez. Beszéljétek meg (vagy akár beszéljétek meg egy AI modellel!), milyen jelek utalhatnak manipulációra, és hogyan lehet a technológiát tudatosan, óvatosan használni.
Lecke lezárása – Összefoglalás
A második leckében azt vizsgáltuk meg, hogy miért nem elég pusztán „józan ésszel” tájékozódni az online térben. Megismertük a leggyakoribb kognitív torzításokat és érvelési hibákat, amelyek miatt könnyen félreérthetünk információkat, vagy akár manipuláció áldozatává válhatunk. Láttuk, hogy sok félrevezető tartalom nem nyílt hazugságra épít, hanem érzelmekre, tekintélyre, csoporthatásra vagy a bizonyítékok szelektív bemutatására.
A lecke második felében gyakorlati oldalról közelítettünk: áttekintettük, hogyan segíthetnek a hiteles fact-checking oldalak a gyors ellenőrzésben, és azt is, hogy a modern digitális térben már nemcsak szövegek, hanem képek, videók és hangfelvételek is manipulálhatók. Ehhez kapcsolódóan megismertünk olyan eszközöket is, mint a deepfake scanner-ek, amelyek a vizuális forráskritika fejlesztésében nyújtanak támogatást.
A lecke legfontosabb üzenete, hogy a tényellenőrzés nem csupán technikai lépések sorozata, hanem tudatos gondolkodási folyamat: a cél, hogy felismerjük a torzításokat, kérdéseket tegyünk fel, és több forrás alapján hozzunk felelős döntést.
A következő leckében a hangsúly még inkább a gyakorlaton lesz: olyan módszereket és tanórai eszközöket mutatunk be, amelyekkel a fact-checking készségek hosszú távon is beépíthetők a tanulók mindennapi gondolkodásába.
Ha végeztél ezzel a leckével várunk a Tényellenőrzés tananyag harmadik részében!
Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú "Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium" elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.
Igaz vagy hamis?
A deepfake scanner eszközök képesek segíteni manipulált videók felismerésében.
Hamis
Igaz
Lecke lezárása – Összefoglalás
A második leckében azt vizsgáltuk meg, hogy miért nem elég pusztán „józan ésszel” tájékozódni az online térben. Megismertük a leggyakoribb kognitív torzításokat és érvelési hibákat, amelyek miatt könnyen félreérthetünk információkat, vagy akár manipuláció áldozatává válhatunk. Láttuk, hogy sok félrevezető tartalom nem nyílt hazugságra épít, hanem érzelmekre, tekintélyre, csoporthatásra vagy a bizonyítékok szelektív bemutatására.
A lecke második felében gyakorlati oldalról közelítettünk: áttekintettük, hogyan segíthetnek a hiteles fact-checking oldalak a gyors ellenőrzésben, és azt is, hogy a modern digitális térben már nemcsak szövegek, hanem képek, videók és hangfelvételek is manipulálhatók. Ehhez kapcsolódóan megismertünk olyan eszközöket is, mint a deepfake scanner-ek, amelyek a vizuális forráskritika fejlesztésében nyújtanak támogatást.
A lecke legfontosabb üzenete, hogy a tényellenőrzés nem csupán technikai lépések sorozata, hanem tudatos gondolkodási folyamat: a cél, hogy felismerjük a torzításokat, kérdéseket tegyünk fel, és több forrás alapján hozzunk felelős döntést.
A következő leckében a hangsúly még inkább a gyakorlaton lesz: olyan módszereket és tanórai eszközöket mutatunk be, amelyekkel a fact-checking készségek hosszú távon is beépíthetők a tanulók mindennapi gondolkodásába.
Ha végeztél ezzel a leckével várunk a Tényellenőrzés tananyag harmadik részében!
Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú "Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium" elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.
Igaz vagy hamis?
Ha valami virálisan terjed, akkor valószínűleg igaz.
Hamis
Igaz
Lecke lezárása – Összefoglalás
A második leckében azt vizsgáltuk meg, hogy miért nem elég pusztán „józan ésszel” tájékozódni az online térben. Megismertük a leggyakoribb kognitív torzításokat és érvelési hibákat, amelyek miatt könnyen félreérthetünk információkat, vagy akár manipuláció áldozatává válhatunk. Láttuk, hogy sok félrevezető tartalom nem nyílt hazugságra épít, hanem érzelmekre, tekintélyre, csoporthatásra vagy a bizonyítékok szelektív bemutatására.
A lecke második felében gyakorlati oldalról közelítettünk: áttekintettük, hogyan segíthetnek a hiteles fact-checking oldalak a gyors ellenőrzésben, és azt is, hogy a modern digitális térben már nemcsak szövegek, hanem képek, videók és hangfelvételek is manipulálhatók. Ehhez kapcsolódóan megismertünk olyan eszközöket is, mint a deepfake scanner-ek, amelyek a vizuális forráskritika fejlesztésében nyújtanak támogatást.
A lecke legfontosabb üzenete, hogy a tényellenőrzés nem csupán technikai lépések sorozata, hanem tudatos gondolkodási folyamat: a cél, hogy felismerjük a torzításokat, kérdéseket tegyünk fel, és több forrás alapján hozzunk felelős döntést.
A következő leckében a hangsúly még inkább a gyakorlaton lesz: olyan módszereket és tanórai eszközöket mutatunk be, amelyekkel a fact-checking készségek hosszú távon is beépíthetők a tanulók mindennapi gondolkodásába.
Ha végeztél ezzel a leckével várunk a Tényellenőrzés tananyag harmadik részében!
Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú "Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium" elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.
Igaz vagy hamis?
A fact-checking oldalak célja, hogy bizonyítékok alapján ellenőrizzék a nyilvános állításokat.
Igaz
Hamis
Lecke lezárása – Összefoglalás
A második leckében azt vizsgáltuk meg, hogy miért nem elég pusztán „józan ésszel” tájékozódni az online térben. Megismertük a leggyakoribb kognitív torzításokat és érvelési hibákat, amelyek miatt könnyen félreérthetünk információkat, vagy akár manipuláció áldozatává válhatunk. Láttuk, hogy sok félrevezető tartalom nem nyílt hazugságra épít, hanem érzelmekre, tekintélyre, csoporthatásra vagy a bizonyítékok szelektív bemutatására.
A lecke második felében gyakorlati oldalról közelítettünk: áttekintettük, hogyan segíthetnek a hiteles fact-checking oldalak a gyors ellenőrzésben, és azt is, hogy a modern digitális térben már nemcsak szövegek, hanem képek, videók és hangfelvételek is manipulálhatók. Ehhez kapcsolódóan megismertünk olyan eszközöket is, mint a deepfake scanner-ek, amelyek a vizuális forráskritika fejlesztésében nyújtanak támogatást.
A lecke legfontosabb üzenete, hogy a tényellenőrzés nem csupán technikai lépések sorozata, hanem tudatos gondolkodási folyamat: a cél, hogy felismerjük a torzításokat, kérdéseket tegyünk fel, és több forrás alapján hozzunk felelős döntést.
A következő leckében a hangsúly még inkább a gyakorlaton lesz: olyan módszereket és tanórai eszközöket mutatunk be, amelyekkel a fact-checking készségek hosszú távon is beépíthetők a tanulók mindennapi gondolkodásába.
Ha végeztél ezzel a leckével várunk a Tényellenőrzés tananyag harmadik részében!
Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú "Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium" elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.
Egy videóban egy híres politikus furcsa mondatokat mond, de nem vagy biztos benne, hogy valódi. Mit tennél először?
Azonnal megosztom, hogy mások is lássák
Deepfake scanner eszközt használok (pl. Deepware.ai)
Megkérdezem egy kommentelő véleményét
Megnézem, hány like van rajta
Lecke lezárása – Összefoglalás
A második leckében azt vizsgáltuk meg, hogy miért nem elég pusztán „józan ésszel” tájékozódni az online térben. Megismertük a leggyakoribb kognitív torzításokat és érvelési hibákat, amelyek miatt könnyen félreérthetünk információkat, vagy akár manipuláció áldozatává válhatunk. Láttuk, hogy sok félrevezető tartalom nem nyílt hazugságra épít, hanem érzelmekre, tekintélyre, csoporthatásra vagy a bizonyítékok szelektív bemutatására.
A lecke második felében gyakorlati oldalról közelítettünk: áttekintettük, hogyan segíthetnek a hiteles fact-checking oldalak a gyors ellenőrzésben, és azt is, hogy a modern digitális térben már nemcsak szövegek, hanem képek, videók és hangfelvételek is manipulálhatók. Ehhez kapcsolódóan megismertünk olyan eszközöket is, mint a deepfake scanner-ek, amelyek a vizuális forráskritika fejlesztésében nyújtanak támogatást.
A lecke legfontosabb üzenete, hogy a tényellenőrzés nem csupán technikai lépések sorozata, hanem tudatos gondolkodási folyamat: a cél, hogy felismerjük a torzításokat, kérdéseket tegyünk fel, és több forrás alapján hozzunk felelős döntést.
A következő leckében a hangsúly még inkább a gyakorlaton lesz: olyan módszereket és tanórai eszközöket mutatunk be, amelyekkel a fact-checking készségek hosszú távon is beépíthetők a tanulók mindennapi gondolkodásába.
Ha végeztél ezzel a leckével várunk a Tényellenőrzés tananyag harmadik részében!
Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú "Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium" elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.
Melyik helyzetben melyik eszközt választanád?
Fact-checking oldal
Deepfake scanner
Saját gyártás / szimuláció (álhírgyártás oktatási célra)
„Egy poszt szerint az EU betiltja a háziállatokat.”
„Egy politikus idézetét szeretném ellenőrizni, hogy valóban elhangzott-e.”
„Egy videóban egy celeb furcsa dolgokat mond, de gyanús a mimikája.”
„Egy hangfelvétel terjed a neten, de túl tökéletesnek tűnik.”
„Egy projektfeladathoz szeretnénk készíteni egy álhír-szerű cikket, hogy elemezhessük a manipulációt.”
Szép munka 0/0
0
Előfizetés
Ez a funkció csak az előfizetéssel rendelkező diákoknál elérhető. Előfizetéseinkről itt tudsz tájékozódni.: Előfizetések
Előfizetés
Ennek a funkciónak a használatához előfizetés szükséges. Ezzel kapcsolatban fordulj tanárodhoz.
Német
Görög
Angol
Spanyol
Olasz
Román
Szlovák
Az előző leckében megvizsgáltuk, hogyan működik a digitális médiatér: milyen szerepe van az algoritmusoknak, a szűrőbuborékoknak, a visszhangkamráknak, valamint annak, hogy miért terjednek gyorsabban az érzelmekre építő tartalmak, mint a tényszerű információk. Láttuk, hogy az online információk értékelése nem csupán technikai kérdés, hanem összetett gondolkodási folyamat, amelyet a környezetünk és a közösségi média működése is befolyásol. 
(elérhető itt: https://a.te.ervelesi.hibad.hu)
A közösségi médiában sokszor találkozunk olyan hozzászólásokkal vagy felhasználókkal, akik nem azért írnak, hogy beszélgessenek vagy érveljenek, hanem azért, hogy provokáljanak. Ezt nevezzük trollkodásnak.
A trollok célja gyakran: 
(Példa kép: hány Tom Hanks film jött ki, és hány gyógypedagógus van Georgia államban - bár a számok együttjárnak, ok-okozati viszony a két statisztika között nem figyelhető meg.)