A harmadik leckében gyakorlati fókuszra váltunk: a korábban megismert fogalmakat, módszereket és eszközöket most konkrét tanórai helyzetekben alkalmazzuk. Ebben a részben az ELTE Tényellenőrzés Kutatócsoport által kidolgozott óravázlatokat és módszertani javaslatokat osztjuk meg, amelyek segítséget nyújtanak a tényellenőrzés és médiaműveltség témáinak beépítéséhez különböző tantárgyakba és korosztályokba.
A cél, hogy a pedagógusok olyan kipróbált, könnyen adaptálható gyakorlatokat kapjanak, amelyek támogatják a kritikai gondolkodás fejlesztését és a tudatos információkezelést az osztályteremben.
Óravázlat 1.
1. Egyéni munka: ● A diákok egyéni tudását fejlesztve szeretnénk elérni azt, hogy ha egy hírt elolvasnak, akkor sikeresen fel tudják ismerni, ha az álhír.
Emellett azt is szorgalmazzuk a diákoknál, hogy elsajátítsák az információ keresés ismereteit. ● Mindehhez a legjobb módszer, ha adunk számukra egy interneten található álhírt és azt egyénileg elemzik a tanulók. ● Tökéletes példa erre a történelemből Mátyás király személye, akit, mint az igazságos királyt tartunk számon. Ez a tény azonban nem
valós, hiszen nem feltétlenül volt az. ● Feladat: Nézzenek utána a diákok az Internet segítségével annak, hogy Mátyás király igazságos uralkodó volt vagy sem? ● Ezt követően közösen vagy akár párban is megbeszélhetik a diákok, hogy ki milyen pontokat emelt ki. ● Majd egy közös konklúzió során összefoglalja az osztály, hogy mi is.
2. Csoportos munka: ● Feladat: A tanulókat csoportokba osztjuk és egy történelmi témát kiválasztva egy vitát kezdeményezünk. ● Az általunk ajánlott példa: Országgyűlés a reformkorban / Az adott korszakot érintő témák megvitatása, mint például örökváltság,
nemzetiségek kérdése, vallás / Kossuth- Széchenyi ● Ha kiválasztottunk egy témát akkor először ismételjük át közösen a gyerekekkel címszavak segítségével az előzetes tudásukat
felelevenítve. ● Majd a két csoport kő- papír-olló segítségével eldöntheti, hogy melyik oldalon ki álljon. Aki nyer az választ először, hogy mellette
vagy ellene akar érvelni. A két csapaton kívül jelöljünk ki 5 embert, akik a vitát értékelik a tanárral együtt. ● Az osztály 20 percet kap felkészülésképpen. Az utolsó 20 percben pedig elő kell adniuk az érveiket. 10-10 perc jut a csapatoknak. ● A vita végén a tanár vezetésével az értékelő csoport közösen döntést hoz arról, hogy ki a vita nyertese. ● Az értékelés során több mindent meg lehet figyelni. Az időt, az érvek erősségét, a csapatmunkát.
1. Egyéni munka: ● Feladat: A társadalomban elterjedt irodalmi pletykák megjelenése az újságokban és ezeknek az egyénileg való feldolgozása. ● Fogalmazás formájában való összefoglalása annak, hogy a társadalom által terjesztett álhírek terjesztése az újságokban miért talál
ennyi hallgató fülre. ● A diákok számára fontos látni azt, hogy sokszor ezeknek a bulvár híreknek milyen komoly hatásai és következményei vannak. ● Azáltal, hogy egy ilyen hírt megvizsgálnak és részletesen elemeznek, a kognitív tudásukat is tökéletesíthetjük. ● A felelősségtudat nyomatékosítása elemi része ennek a feladatnak. ● Irodalmi pletykára példa: A különböző magyar írók és költők magánélete a bulvár hírekben. / Petőfi halálának a kérdése Meghalt-e a
segesvári csatában vagy sem? Hol temették el? / Kölcsey és Szemere Pál levelezései. Milyen kapcsolatuk volt? / Móricz Zsigmond
felesége öngyilkos lett, az akkori sajtó úgy tudósította az esetet, hogy a költőfeleség egy gyors lefolyású betegségben hunyt el.
Valójában férje hűtlensége miatt lett öngyilkos 1925 nyarán.
2. Csoportos munka: ● A retorika, mint műfaj használata. Mivel ez a magyar oktatás része érdemes több időt szánni rá és interaktívvá tenni a diákok
számára. ● Bevezető: Milyen pontjai vannak egy jó vitának? Hogyan épül fel a vita? Milyen egy jó érv? Ezeket érdemes átbeszélni a
diákokkal és fel lehet használni majd a kreatív feladatoknál, már ezt a tudást. ● A feladat: Magyar régi szavak összegyűjtése a diákok számára. Ezeket a szavakat felolvassuk nekik, majd megkérjük őket, hogy
gondolják át szerintük mit jelenthetnek ezek a szavak. Ezt követően egy mondatba írjanak mindegyik szóhoz egy jelentést,
magyarázatot a saját szavaikkal. Majd mindenki felolvassa mit írt, majd a tanár felolvassa a szó igazi jelentését. A diákok így
összevethetik az általuk kreált jelentést az igazi jelentéssel. ● Ez a feladat is arra készteti a tanulókat, hogy átgondolják azt, hogy egy adott dolgot; jelen esetben egy régies magyar szót; hány
különböző jelentéssel fel lehet ruházni. Azonban a szavaknak van egy eredeti és igaz jelentése. ● Szavakra példa: kurázsi, némber, fuszulyka ● A diákok ilyen és ehhez hasonló feladatokon keresztül tudják saját tapasztalatokkal megélni a tudatosság fontosságát. Ez segíti
őket ahhoz, hogy tudjanak értelmes és felelősségteljes média- és információfogyasztók lenni.
1. Egyéni munka: ● Feladat: Készítsen a diák egyénileg vagy párban egy Podcastet, PPT-t vagy egy plakátot egy társadalmat érintő témáról. A feladat
lényege az, hogy egy adott témában állást tudjon foglalni a tanuló. Mindenki 10-15 percet kap az elkészített anyag prezentálására.
A többiek konstruktív kritikát megfogalmazva reflektálhatnak a társuk által előadott anyagra, gondolatokra. ● Fontosnak tarjuk, hogy ezek a feladatok ne legyenek jeggyel értékelve ugyanis itt saját véleményeket fogalmaznak meg a diákok.
Nincs rossz és jó vélemény. ● A feladat intenciója, hogy fejlesszék a diákok információgyűjtést és a kutatómunkát. ● Példa: Is traditional education better than homeschooling? / Which superpower would be better to have? The ability to fly or to
be invisible?
2. Csoportos munka: ● Debate egy TED talk alapján. ● A videó: Can we create the "perfect" farm? - Brent Loken (https://youtu.be/xFqecEtdGZ0) ● A lehető legjobb módja a kritikai gondolkodás fejlesztésének az, ha életszerű problémák megoldásával foglalkoznak a tanulók.
Egy ilyen videónak a részletes elemzése fejleszti a problémamegoldó készségük, a logikai gondolkodásuk és növeli bennük a
kritikus empátiát is. Arra ösztönzi a diákokat ez a TED-Ed videó, hogy gondolkodjanak el azon, hogyan lehetne a növekvő
globális népességet környezetileg fenntartható módon táplálni. ● A feladat: A videó megnézése után kettő vagy csoportra osztjuk a csoportot. A feladatuk, hogy közösen a brainstorming módszert
használva állítsanak össze egy mind map-et. Írják össze a video legfontosabb pontjait és azt, hogy mi a saját véleményük. ● Debate téma: Selective waste collection is important to prevent climate change.
1. Egyéni munka: ● Feladat: A hadsereg lövészgyakorlatot szervez a kadétoknak. A laktanya kocsival 48 percre van a lőtértől. Mennyi idő alatt érhet
át 254 újonc a pályára? → Nincs megoldása a feladatnak ● Azt a problémát mutatja be ez a feladat, hogy a gyerekek (vagy épp a tanárok) nem értve olvassák a szöveget, hanem a kapott
számokkal csak elkezenek gondolkozni egy séma mellett. ● Ez a feladat tudja fejleszteni az értő olvasást a diákot. ● Segédlet: Róka Sándor- Hány éves a kapitány? c. könyve, melyben elgondolkodtató matematikai feladatok vannak gyerekeknek.
2. Csoportos munka: ● Feladat: Csapatonként egy kimutatás választása a következő oldalról: ● Segédlet: https://www.tylervigen.com/spurious-correlations ● Magyarázat keresése az egyértelműen hibás korrelációra ● Cél:A többi csapat meggyőzése ● Beszélgetés a dolog matematikai hátteréről.
1. Egyéni munka: ● Feladat: Egyénileg készítsen a diák egy tudományos tematikájú projektet. Lehet ez földrajzzal, kémiával, biológiával vagy
fizikával kapcsolatos. A lényeg, hogy igyekezzenek minél kreatívabbat összeállítani. Majd elő kell adniuk a többiek számára
azt, amivel készültek és meg kell magyarázniuk, hogy miért azt választották, amit. Ezt követően mindenki kipróbálhatja,
megfigyelheti a másik projektét. ● Ötletek: Kémiai, fizikai egyszerű kísérletek (mint például az olajlámpa elkészítése házilag). Földrajzból készíthet egy puzzlet,
ami a világ kontinenseit ábrázolja. ● Ez egy remek módja annak, hogy a problémamegoldó készségüket csiszolják a diákok. Ezenfelül, pedig használniuk kell egy
kutatáshoz szükséges készségeket és azt is, hogy hogyan kell az Interneten megbízható információkhoz jutni.
2. Csoportos munka: ● Feladat: Classroom recycling project - Osztálytermi hulladékgyűjtés. ● Ehhez megnézhetünk egy videót is: Szelektív hulladékgyűjtés- https://www.youtube.com/watch?v=yYal409iGbY ● Segédlet: https://media.kaboom.org/docs/documents/pdf/youthservicelearning/ClassroomRecycling.pdf ● Cél, hogy megismerjék a diákok, hogy mit lehet újrahasznosítani az osztályteremben és azon kívül. ● Amilyen anyagokra szükség van: Újrafelhasználható karton, dobozok, ragasztószalag, filctollak vagy festék, lehetséges példák
az újrahasznosítható anyagokra ● Készségek, amikre szükség van: Kritikus gondolkodás, kreativitás, tanítás ● Mindezt követően, beszéljük át a gyerekekkel, hogy miért is fontos az újrahasznosítás és az, hogy minél kevesebb hulladékot
termeljünk. Tegyünk fel kérdéseket arról, hogy hol látnak gyakran szelektív kukákat, és beszélgessünk arról, hogy miért
kellene újrahasznosítaniuk a saját osztálytermükben is. ● A cselekvés maga: Készítsenek az iskolában szerzett kartondobozból szelektív kukákat, melyeket kidíszíthetnek. Ráírhatják,
hogy hogyan és mit kell szelektálni bele a kukába. ● Reflexió: Beszélje meg közösen az osztály, hogy hogyan tudják felhasználni az újrahasznosításról tanultakat otthon, a
játszótéren és számos közterületen. Megkérhetjük a diákokat, hogy ösztönözzék a barátaikat, a többi tanulót és az iskola összes
dolgozóját arra, hogy tudatosan gyűjtsék a szemetet.
Az osztályfőnök órára nem egyéni, hanem csapatos feladatokat gyűjtöttünk össze, hiszen itt amellett, hogy közösen gondolkodunk a
csoport kohézió növelése is nagyon fontos. Ez által a diákok kooperatív tanulását is tudjuk fejleszteni. ● Témára rávezető játék: 2 igazság 1 hazugság: A gyerekek mondanak egymásnak 2 igazságot és egy hazugságot magukról, de nem árulják
el azt, hogy melyik 2 az igazság és melyik a hazugság, ezt a többieknek kell kitalálnia. Ebben a játékban általában a hazugság az, amelyik
a legmeghökkentőbb a 3 állítás közül. Az ebben a játékban való sikerességhez kicsit ismernie is kell egymást a gyerekeknek, így nem
teljesen olyan, mint eldönteni egy internetes tényről, hogy igaz-e vagy nem, de kicsit segíthet a gyerekeknek a témára hangolódásban,
illetve a hihetetlen tények kiválasztásában. ● Feladatok: Mit látsz a képen? Hasznos lehet megmutatni a gyerekeknek, hogy miért nem szabad bízni a képekben. Egyrészt, mert ezek a
képek az egész cselekvésnek csak egy részét mutatják meg, így könnyű elhamarkodottan elhinni, hogy valami megtörtént például az első
képen. Másrészt, képeket nagyon könnyű manipulálni. Léteznek már olyan programok, amikkel nagyon könnyen át tudunk szerkeszteni
egy képet úgy, hogy a végeredménynek köze sem lesz az eredetihez.
● Nézzük meg ezt a képet! (A kép a tematikus terv végén található.) Hány piros pöttyöt látunk rajta? 5 db van, de annyira figyeltünk a
pöttyökre, hogy észre sem vettük, hogy a férfinak 6 ujja van egy kezén. Ez is megmutatja azt, hogy ha egy netes oldalon valamire
felhívják a figyelmünket, akkor szelektíven csak arra figyelünk és könnyen manipulálhatók vagyunk. ● "A pöttykeresési feladat az érzékelésünk szelektív jellegére mutat rá: látjuk a kezet, de az agyunk a megszokott, ötujjas képet adja róla,
mert egy másik részlettel foglalkozik. Ez az agy hasznos tulajdonsága hiszen, ha minden információt befogadnánk, nem tudnánk kezelni
az információtömeget, viszont ez a kísérlet rámutat arra, hogy az agyunk manipulálható, becsapható.” (NKP) ● Szövegértési feladatok, de több szöveggel: Ha a gyerekeknek azt tanítjuk, hogy egy szövegből tájékozódva írjanak meg feladatokat, akkor
amikor felmennek az internetre, ugyanezt fogják csinálni. Ezért fontos, hogy megtanulják, hogy több szövegből, több helyről tájékozódva
olyan készségek fejlődnek, amiknek hasznát veszik a jövőben is.
Feladat: ,,lateral reading’’- ,,oldalirányú olvasás” ● Segédlet (angol nyelvű): https://docs.google.com/document/d/13cbk0EXsfuF9cYBhA3SOW-ufJNkBptSRlXXFQ93rgl8/edit ● Feladat kivitelezése: Megadunk egy weboldalt, amit el kell olvasniuk. Kérdezgetünk az oldalról, mennyire releváns, mennyire
megbízható szerintük. Utána arra kérjük őket, hogy nyissák meg a böngészőt és keressenek rá arra, hogy az adott oldalról milyen
visszajelzések vannak fent az interneten. ● Hogyan döntsük el, hogy releváns az információ vagy nem? 1. Cím ellenőrzése (túl figyelemfelkeltő?) 2. Helyesírási hibák keresése, szokatlan formázás 3. Dátum és szerző / információk az oldalról: mikor indult, miért stb. 4. Források vizsgálata 5. hivatkozás megvizsgálása: pl.: abcnews.com releváns, de abcnews.com.co nem 6. CRAAP test: https://researchguides.ben.edu/source-evaluation 7. Képek után keresés Google-en 8. Információ más oldalon való vizsgálata
A harmadik leckében gyakorlati példákon keresztül láthattuk, hogyan lehet a tényellenőrzést és a médiaműveltséget konkrét tanórai helyzetekben tanítani. Az ELTE Tényellenőrzés Kutatócsoport óravázlatai jól szemléltetik, hogy a kritikai gondolkodás fejlesztése nem külön tantárgyat igényel, hanem tudatos pedagógiai eszközökkel beépíthető a mindennapi oktatásba, többféle korosztályban és tantárgyi környezetben is.
A lecke legfontosabb tanulsága, hogy a tényellenőrzés tanítása akkor a leghatékonyabb, ha a diákok nemcsak fogalmakat tanulnak, hanem valós helyzetekben gyakorolják a kérdezést, az érvelést, a forráskritikát és az információk ellenőrzését.
A következő, egyben utolsó leckében bemutatjuk a MotiMore kritikai gondolkodás, oktatási játék applikációját, amely egy Erasmus+ projekt keretében készült. A tananyag részeként megosztjuk a hozzá kapcsolódó 10 részletes óratervet is, amelyek támogatják az applikáció pedagógiai alkalmazását, és segítenek abban, hogy a digitális eszköz valódi tanulási élménnyé váljon az osztályteremben.
Ha végeztél ezzel a leckével várunk a Tényellenőrzés tananyag negyedik részében!
Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú "Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium" elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.
Ismételjük az óratervekben használt fogalmakat!
?
Clickbait
?
Laterális olvasás
?
„csak nekem tetsző tartalmakat látok”
?
„AI-al manipulált videó/hang”
?
Confirmation bias
?
„mindenki ugyanazt gondolja a csoportban”
?
Deepfake
?
„szenzációs cím, kevés tartalom”
?
„másik oldalon is ellenőrzöm”
?
Echo chamber
?
„csak azt hiszem el, ami tetszik”
?
Filter bubble
Szép munka 0/0
0
Előfizetés
Ez a funkció csak az előfizetéssel rendelkező diákoknál elérhető. Előfizetéseinkről itt tudsz tájékozódni.: Előfizetések
Előfizetés
Ennek a funkciónak a használatához előfizetés szükséges. Ezzel kapcsolatban fordulj tanárodhoz.
Német
Görög
Angol
Spanyol
Olasz
Román
Szlovák
Az osztályfőnök órára nem egyéni, hanem csapatos feladatokat gyűjtöttünk össze, hiszen itt amellett, hogy közösen gondolkodunk a
csoport kohézió növelése is nagyon fontos. Ez által a diákok kooperatív tanulását is tudjuk fejleszteni. 
